Ködlámpa blog

Hát ez zseniális, minden kisgyermekes szülőnek kötelező!

All the kids from daycare are in dreamland.
The froggie has made his last leap.
Hell no, you can't go to the bathroom.
You know where you can go? The fuck to sleep.

Bővebben:

• Bezzeganya blog
• Könyv weblapja
• Facebook

Viki, ugye megvesszük????

Adott egy csili vili Epson tintasugaras nyomtató-szkenner. Fogytán volt benne a festék, de holnapra ki kéne nyomtatnom valamit. Elmentem a boltba, és vettem egy fekete patront, hiszen fekete-fehéren elég lesz nyomtatni, és elég drága az a bolt, színes patront majd veszek olcsóbban. Itthon ért a meglepetés: a kék patron fogyott ki épp, ezért nem nyomtat feketében. Azóta bezárt az a bolt.

Sebaj, majd leírom kézzel... Epson, te pedig légy átkozott!

Viki megkérte Esztert, hogy hozza oda a kötést, amit néha a csuklóján visel.

A kérésre Eszti ezt válaszolta:

-- Szita-szita-kötő.

Műelemzés három pontban:

1. Kötés.

2. A bogár.

3. Szita szita péntek, szerelem csütörtök, dob szerda.

Eszter a csecsemőmérlegen a játszik a játékbabájával. Felrakja, méregeti, majd megállapítja:
-- Baba lázas.

Egy másik alkalommal:
-- Baba három centi.

Megmérte a labdáját is. Az eredmény:
-- Kilenc fok.

A kis kád immár Rolié. Eszti interpretációjában:

-- Én a nagy fürdőkámban pancsolok!

Mármint, hogy az az enyém (mármint Eszteré) és nem a tied.

---

-- Eszti, gyere, megyünk a boltba!
-- Hol a bolt? -- ez a Hol? mizéria még messze nem múlt el.
-- Arra fele van, megkeressük... -- elmagyarázni túlontúl bonyolult lett volna.
-- Valahol lennie kell?

---

Eszter a nagyszülőknél tölti a napot, ahol a WC deszkára nincs ilyen gyermekeknek való szűkítő rátét.

-- Papa hova megy? -- kérdi.
-- WC-re -- válaszolja a nagymamája.
-- Ki fogja hogy ne essen bele a lukba? Engem mama szokott fogni.

Eszter: -- Mama, apa tesója (itt a neve szerepelt eredetiben) hol van?
Mama: -- Dolgozik.
E: -- Mivel ment dolgozni? Neki is van autója?
M: -- Nem, ő busszal ment.
E: -- Van neki busza?

Ma este a vacsinál Eszti elkunyizta az apja pirítós kenyerét és rágcsálni kezdte.

Krisztián megkérdezte:

- Nem száraz?

Válasz:

- Nem száraz, csak mérges...

Na?

Sokat láttam már itt a verzitin, de azért van, ami még meglep.

Épp egy pótzéhát javítok. Nagyon úgy fest, hogy az egyik leendő mérnök nem igazán tudja, mi Pitagorasz tétele.

Roli lassan egy napos lesz. Köszöni jól van, de még nem tetszik neki, hogy az ételért meg kell dolgozni. Egyelőre megy a szopizni tanulás, reméljük hamarosan sikerekről számolhatok be e téren is.

Roland ma hajnal negyed kettőkor megszületett! Szerintünk csodaszép :)))) Anyukája és ő is jól vannak. Apa hulla fáradt, részletek később.
Ja igen, a "paraméterek": 3,56 kg, 56 cm. Ez babának elvileg szép nagy, de igazából OLYAN PICI!!! :)))))

Hát, hát, drukkoljatok Vikinek és Rolinak! :) Még semmi konkrét, de a doki azt mondta reggel, hogy úgy áll az ügy, hogy most már bármikor megszülethet. Az izgalom a tetőfokon...

ui: ismét új címkét avattam, szerintem már most rászolgált :)

Eszter ma vacsora után közölte, hogy "Készítek neked ennivalót". Imádom a választékos stílusát! Ezt hosszú várakozás követte, majd felszolgált nekem egy műanyag mélytányérban egy papírhajót. Kissé csodálkoztam először, majd mikor nekiálltam volna elfogyasztani, kikapta a kezemből, hogy először meg kell melegítenie. Elrohant vele a "mikjó"-hoz, ami egy táblás szék, de hátulról rárakva az ülőlapra az ennivalót máris játékmikróvá változik a fantáziájában. Sokáig melegedett a papírvitorlásom, míg végre megkaphattam. Ekkorra azonban ő is megkívánta ezt a nem mindennapi csemegét és elment keresni magának is egy hajót...

Az igazi vacsi közben is volt egy nagyon vicces dolog. Eszter elénekelte a Bogyó és babóca című, hm, szóval mesefilm főcímdalát. Mozgott a szája, mi pedig lélegzetvisszafojtva hallgattuk, ugyanis annyira halkan suttogott, hogy szinte a hallásküszöbön volt a dala. Egyre hangosabban és hangosabban megismételte az előadást, míg úgy negyedszerre már eljutottunk egy határozott suttogásig. Itt jobbnak látta megállni. Hiába no, minden kezdet nehéz!

Egy normál háztartásban hány krumplipucoló kéne legyen a konyhaszekrényben? És a mienkben miért találtam annál nyolccal többet? :)

Eszti Viki mobiljával játszik:

-- Felhívom lakásérdelődő nénit!

-- Szia Érdeklődő néni! Percre hívtalak. Mikor jössz? (vár)  Fél kilencre?

Leteszi, felnéz Vikire:

-- Fél kilencre jön.

Húsvét szombaton lementünk a Balcsira a családdal. Jó volt, jó volt, de nem az igazi a partról nézni a hajókat. Ez adta az ötletet, amit tett követett. Szerdán megszöktettem Évit, és vitorláztunk egy jót. Siófok - Füred - ebéd - Füred - Siófok classic. Mindehhez kellemes kettes szél, odavitt, visszahozott, több se kell. Jó volt az idő is, társaság is, az étel is... még sok ilyet kérek!!!

ui: na jó, kiderült az is, hogy a meleg Becherovka és a meleg kóla nem a hajóra való. Szerencsére a hideg Dreher és az ásványvíz ezt is megoldotta. Mondtam már, hogy jó volt? :)

Egy kis techno-post ismét. Sokat szívtam az alábbiakkal, és bár a törzsközönségnek asszem nem lesz túl izgi, gondoltam azért leírom, hátha valaki rátalál a neten, és hasznos lesz számára. (Ha tényleg hasznos volt, írj egy sort légyszi kommentbe, ehhez regisztrálni sem kell! Köszi.)

Tervbe vettem az otthoni számítástechnikai infrastruktúra átrendezését. Eddig egyszerű volt: adott egy kábelmodem, ebbe jön a WLAN router, abba pedig a PC (Ethernet kábellel) és a laptop (WiFi-n). Most vettem egy külső USB-s merevlemezt és egy új WLAN routert, amibe a lemez bedugható. A cél, hogy ezek folyamatosan mennek, és bármelyik gépről elérhetőek a lemezen tárolt fájlok (ld. az ábrát), illetve majd egyszer valami médialejátszón át a filmeket is erről lehet nézni a tévén.

A router típusa TP-Link TL-WR1043ND. A kategóriájában olcsó kis eszköz -- 15.000 Ft a sarki boltban --, de a műszaki paraméterei az élvonalba tartoznak: gigabit Ethernet a vezetékes irányba, 300 Mb/s (802.11n) a vezeték nélküli oldalon, 8 MB flash és 32 RAM memória, USB port. A vinyó egy 1,5 terabájtos (wow, tera, ezt is megértük!) Western Digital külső HDD.

Az eszközöket kicsomagolva, összedugdosva hamar működésre is bírtam, azonban elszomorítóan lassú volt a vinyóhoz való hozzáférés sebessége. Konkrétan: letöltés, azaz olvasás a lemezről 7,2 MB/s (megabájt -- azaz nem megabitbit -- per másodperc), feltöltés, azaz írás a lemezre 1,5-2 MB/s. (A vinyó NTFS-re volt formázva, és a rendszer alapból a Windowsos SMB protokollt használja a fájlmegosztásra.) Összehasonlításul: a vinyót közvetlenül a PC-hez kötve kb. 30 MB/s letöltési (olvasási) és 18 MB/s feltöltési (írási) sebességet mértem. Van különbség.

Szerencsére azért volt még mit tenni. A router firmware-ét le lehet cserélni Linuxra, annak is egy speciálisan ilyen eszközökre összeállított verziójára, az OpenWRT-re. Nem mondom, hogy egyszerű játék. Bár maga a firmware letöltése a netről és felrakása a routerre hamar megvan, azóta sok-sok-sok éjszakát töltöttem a konfigurálgatásával, és csak mostanra kezdi elérni a gyári firmware funkcióinak szintjét. Tényleg nem magától értetődő sajnos, de sok ügyes trükköt meg lehet az OpnenWRT-vel tenni, amit a gyári firmware-rel nem.

Mindenestre nem volt hiába a firmware csere: kb. 9 MB/s letöltési és 1,5-3 MB/s feltöltési sebességet értem így el. Ez még mindig nem egy nagy áttörés, de azért jobb már valamivel.

A következő lépés az NTFS lecserélése volt Ext3fs-re, a Linux saját fájlrendszerére. Első körben ez nem hozott javulást, maradt a 9 MB/s le és 3 MB/s fel. Sebaj, nem adjuk fel: játsszunk kicsit a mount-olási opciókkal. Itt a „sync”-et „async”-re átírva megtört a jég, és sikerült az írási sebességet megduplázni! Az így elért sebességek: le: 9-10 MB/s, fel 5-6 MB/s. Ez a csúcs, bár még próbálkoztam más megoldásokkal, e fölé nem sikerült menni.

A teljesség kedvéért leírok még pár „nyomozási eredményt”. Próbálkoztam az SMB/Samba protokollt NFS-re cserélni. Sajna sok köszönet nem volt benne: a Windowsos NFS kliensektől több gép is kék halállal elszállt, ilyet pedig azért a Windows nem nagyon szokott mostanság. Teszteltem Linux klienssel is, bár az „csak” egy virtuális gépben futott egy Windowsos PC-n. Ez működött, de nem volt gyorsabb a Samba-nál. Ráadásul mivel itthon Windowsok vannak, és üzembiztos működés a cél, az NFS-t elvetettem, maradt a Samba.

Van Ext3 driver Windowsra is, játékból kipróbáltam azt is (Ext2fsd), a PC-re direktbe kötve a vinyót. Így bizony némileg kisebb értékeket kaptam: 27 MB/s le, 4 MB/s fel. Ez utóbbi amúgy rosszabb, mint a routeren át!

Keresve a szűk keresztmetszetet leteszteltem a router és a vinyó közötti adatsebességet: a /dev/zero-ból olvastam dd-vel és írtam ki a lemezre (a dd-nél fontos, hogy elég nagy legyen a block size, így gyorsabb), illetve fordítva, a lemezről másoltam a /dev/null-ba. Azért kellett ilyen trükkökkel élni, mert nagy fájlok másolása kellett a teszthez, de a router belső memóriája igencsak limitált. Az eredmények ext3 fájlrendszer esetén: kb. 30 MB/s le, 18 fel, csakúgy mint a PC-nél. (NTFS-sel ezt nem néztem.) Ezek szerint tehát a router képes teljes sebességgel használni a vinyót, nem ez a gond.

Megnéztem a másik oldalt, a router és a PC közötti adatátvitelt is: Samba-val megosztottam az egész fájlrendszerét a routernek, és a PC-n a /dev/null-ba írtam (sime fájl másolás), ill. a /dev/zero-ból olvastam (cygwin dd-jével). Az eredmény: 14 MB/s le, 8,5 MB/s fel. Bár a 14 MB/s az 112 Mb/s (megabit per mp.), szóval ennyi egy sima 100 Mb/s Ethernet kártyán át sem jön elvileg, csak a gigabitesen, de azért mindez nem túl sok. Mindeközben a Samba process (smbd) igen csak ette a router CPU-ját. Tanulság: ennyi fér ki a router csövén, olcsó cucc, hát ennyit tud. Ha közben még az USB-s vinyóval is foglalkoznia kell, akkor kicsit még lassabb, ld. az előző értékek. Ez lehet tehát a viszonylagos lassúság fő oka.

Játszottam még a mount opcióival: egy ext3 fájlrendszer naplózott, azaz az írásokat egy naplófájlba is rögzíti, így ha pl. áramszünet miatt megszakad az írás, akkor is helyre lehet utólag állítani a dolgokat. Egy ilyen fájlrendszert háromféleképp lehet felmountolni: „data=journal”, „data=ordered”, „data=writeback”. Elvben az első a legbiztonságosabb, de leglassúbb, a harmadik a leggyorsabb, de legkevésbé biztonságos. Gyakorlatilag „journal” nekem egyáltalán nem is ment, a másik kettő pedig. kb. ugyanolyan gyors volt. Maradt hát az „ordered”, pedig az OpenWRT alapból a „writeback”-et használta.

Próbáltam a Samba-t is optimalizálni, de túl sok opció volt, és kezdtem már unni a dolgot. A weben talált leírások alapján amúgy sem várható nagy áttörés, bár egy kicsit elvileg lehet nyerni, ha türelmesen próbálgat az ember.

Végül magával a fájlrendszerrel próbáltam játszani egy picit. Létrehozásakor meg lehet adni az mke2fs programnak egy csomó opciót. A doksit elolvasva azonban úgy döntöttem, a többség jó lesz, ahogy alapértelmezés szerint van. Egyedül a „-m”-be piszkáltam bele: ez adja meg, hogy a fájlrendszer hány százalékát tegye félre a root felhasználónak. Ez alapértelmezés szerint 5%, ami a másfél teránál 75 gigabájt, amit kissé sokalltam és levettem 1%-ra. Így lett belőle „mke2fs -j -v -m 1” (-v: több rizsa a formázás során, -j: journaling, ettől lesz ext3).

Végül, ha valakit érdekel, lemértem a router és a vinyó együttes fogyasztását: 7,6 W WiFi nélkül, 9,3 W WiFivel. (Remélem a különbség nagyja a dobozon belül marad...)

Összefoglalásként: ha valaki hasonló cipőben jár és vállalja a konfigurálással kapcsolatos szívásokat, érdemes áttérni az OpenWRT-re, mert jelentősen gyorsul vele a merevlemez elérése. Hálózati protokollnak a Samba jó választás, fájlrendszernek viszont mindenképp az ext3 célszerű, mountoláskor az async opcióval (ami amúgy alapértelmezés, ha az ember nem adja meg a „sync” opciót). Így az eredeti firmwares verziónál lefele kb. 30%-kal több, felfele pedig több mint háromszoros sebességnövekedés érhető el. Ez abszolút számokban lefele 9-10 MB/s-ot, felfele 5-6 MB/s-ot jelent, amik azért már egész tűrhető értékek.

Mához három hétre van kiírva Viki. Anno Eszter születésekor jó nagy forgalom volt itt a Ködlámpán, ideje hát most is elkezdenetek drukkolni :) Az "elvben három hét" ugyanis azt jelenti, hogy... nos, mostantól kb. akármikor... Ennek örömére új címkét avatok :)

Vacsi közben én:
-- Ez a tied.
-- Tiem? -- kérdez vissza Eszti.
-- Nem, a tied. Úgy kell mondanod, hogy "enyém".
-- Enyéd? -- kérdez vissza.

Ez amúgy elég gyakori párbeszéd, és rendszerint ő oldja fel a problémát egy "Esztié" vagy "apáé" trükkel.

Magára mutat:
-- Én elbújok.
Rám mutat:
-- Te megkejesel.
A szerkényre mutat:
-- Itt leszek.

Ezek után persze mindenhol keresni kell, sőt néha ki is szól a szekrényből, hogy az asztal alatt is keressem.

Felvette esetleg valaki a mai Vészhelyzetet? Viki lemaradt róla és nagyon bánja...

Közkívánatra frissült itt a jobb oldalon az Eszti életkorát jelző kis grafika (many thanks to lilypie.com).

"Nevem Van... Nevem van, de ez nem fontos..."

Pár kérdés, hogy megmozgassam kissé az olvasóközönséget:

-- Hol hangzik el ez a mondat?

-- Mi a neve?

-- Hogy jön ez ide?

-- Mi a neve?

-- Ez fontos?

Itt kérem napok alatt igazi tavasz lett, a legszebbik fajtából.

A feladat: valami természetközeli helyre menni, meglesni a keltikéket.

A nehezítő tényezők: Eszti délutáni alvása, illetve hogy se Eszti se Viki nem tud momentán túl sokat gyalogolni.

A megoldás: a szokásos tavaszi körök megfutása. Szombat késő délután Margitsziget, vasárnap késő délelőtt* Normafa és környéke. Ez utóbbi egész jó kis séta lett: Normafa parkoló - játszótér - János hegy - kisvasút, persze gőzös - Normafa. Zsír volt mindkettő!

A hétvégén amúgy több ismerős család is megjátszotta a Normafa programot, de sajna sikerült mindet elkerülni.

---

* Már amennyiben a 13-16 óra közötti időszak késő délelőttnek számít... Enyhítő körülmény, hogy háromtól négyig volt ebéd, és hát nekem ebéd előtt az délelőtt...

A többi képekben:

A végére pedig egy videó, mint a Ködlámpa blog fénykorában:

A hétvégére kölcsönkaptam egy kütyüt, amivel meg lehet mérni a különböző, elektromos hálózatról üzemelő eszközök teljesítményfelvételét. Egyszerű cucc: bedugod a konnektorba, majd ebbe beledugod a mérendő ojjektumot, ez meg kiírja a tutit. Ilyen:

Persze mindent lemértem vele, ami a kezem ügyébe akadt. Hirtelen felindulásból le is írom a nyers eredményeket alább. A rend kedvéért: az eszköz típusa GT-PM-04.

Pár megjegyzés a mérésekhez:

• A hűtő mérésekor nem sikerült rendesen lemérni külön a hűtő, külön a mélyhűtő részt. Szerintem csak a sima hűtő ment, amikor mértem.
• A TV + digit.dekóder + DVD stand by mérésénél 0,1 A-t mértem, de 230 V mellett csak 11,8 W-ot. Mindez azért van, mert a cos(fi) 0,46 volt az ideális közel 1 helyett. Faterom elmagyarázta, hogy a lakossági fogyasztók a hatásos teljesítmény után fizetnek (W), és nem a látszólagos után (V*A), ami azt jelenti, hogy ez esetben itt a két összeg közül az alacsonyabbik kerül kiszámlázásra. Ez nem mindegy, hiszen az eltérés itt kb. kétszeres!

Összefoglalva az eredményeket nagy meglepetés nem ért. A 40 wattos izzó például tényleg 40 wattos. Azt azért érdemes tudni, hogy a halogén izzók bár kis helyen elférnek és erős a fényük, nagyon sokat fogyasztanak. (Abban amúgy nem voltam biztos, hogy ha lejjebb veszem a fényét, kevesebbet is fogyaszt, de szerencsére igen.) Egy mikró pl. szintén horror sokat fogyaszt, de azt napi csak pár percet használja az ember, így eléggé nem számít. Egy PC és a monitor hozzá viszont 100 W felett fogyaszt, és sokaknál ez szinte éjjel-nappal megy. A másik nagy fogyasztó a hűtő, de ennek fogyasztásához hosszabb mérés kéne, annyira viszont most nem izgat a téma.

Megállapítható még, hogy az újabb telefontöltők már nem vesznek fel áramot, ha nincs rájuk dugva telefon. A táblázatban egy SonyEriccson van, de egy új Nokia töltőn is ezt mértem. Ez jó. Másrészt viszont egy okkal több, hogy utáljam az eddig sem szeretett, butuska digitális kábeltévé vevőt. Ugyanis ez a dög alig fogyaszt kevesebbet kikapcsolva, mint bekapcsolva. Ez kérem ciki!

Amire igazán kíváncsi voltam, az az volt, hogy készenléti (stand by) állapotban mennyit fogyasztanak a különböző eszközök. Hát, nem horror sokat, de nem is olyan keveset. A TV és környéke 12 W-ot, a PC és környéke 5-öt. A kábelmodem és a router ugyan nem stand by-ban van, de folyamatosan megy, további 11 W-ot felvéve. Végül ott van Eszti szobájában az ébresztőórás rádió közel 2 W-tal. Ez így összesen 30 W. Nem hangzik soknak, de napi 24 órában ez havi 21,5 kWh (kilowatt-óra), ez a havi fogyasztásunk kb. 12%-a. Nem tragikusan sok, de nem is túl kevés. Egy kWh kb. 40 Ft most, ami esetünkben kb. 850 Ft havi kiadást jelent. Érdemes hát a nem használt eszközöket kikapcsolni: bár manapság "igazi" kikapcsoló gomb a legtöbb ilyen kütyün nincs is, egy billenő kapcsolós hosszabbító sokszor jó megoldás lehet.