Ma este odaszóltam Esztinek, hogy felhívom a nagymamát. Így, ezekkel a szavakkal, a "telefon" szót nem használva. Eltelt fél perc, és azt veszem észre, hogy Roli egy nagy játéktelefont nyom a fülemhez. Megértette! Mindent megért.
Egy mesekönyvben ezután simán megmutatta a nyuszit, pedig nem is tudtuk, hogy ezt tudja. Majd... de előbb vegyük át a szótárát:
- Vuvuvu = kutya
- Baba = baba
- Hamba = cumi
- Tess = tessék
- Anya = ő
- Apa = én
- Abba = "Add ide kérlek azt az izét, aminek még nem tudom kimondani a nevét! Azt ott, na, add már, légyszi!"
A régebbi Aggyááá (= "kérek szépen") üvöltése mostanra szerencsére elmaradt.
Ez nem így együtt nem valami sok, éppen ezért kénytelen kreatívan újra hasznosítani a szókincsét:
- a Vuvuvu minden más állat is, kacsa, ló simán, de más is
- Baba: ezt is használja az állatokra is, de önmagára is
- Hamba: bármiféle étel is, illetve az, hogy azt az ételt ő most elfogyasztaná
- Apa, Anya csak egy van :) az Abba meg alapból univerzális.
Szóval vissza a képeskönyvhöz. Megmutogatta az állatokat, és elmagyarázta, hogy Vuvuvuvu meg baba is. Kérdeztem, hogy hol az alma. Egy ideig nézelődött, majd rámutatott a rajzolt almafára, és el is magyarázta: Hamba!
Hát lehet nem imádni?
