Eszti, persze. A jobb lábára veszi fel a bal lábas papucsot, a balra a jobbat, és teljesen jól elvan így is. Azért rászólok:
-- Eszter, kacsalábra vetted fel.
Mire ő, megnyugtatóan, együttérzően:
-- Nem baaaaaaaaaaaj...
Összekeni májkrémmel az asztalt. Viki feddően (jó szó, úgye?) rákérdez:
-- Milyen ott az asztal?!
Eszti, mi sem természetesebb:
-- Dzsuvás.