„Nem, még nincs semmi.” Ha a szüleimet felhívom, így jelentkezek be, ha valaki ismerős szembe jön és kérdően rám néz, mielőtt nyitná a száját, már mondom is. Nem baj persze, örülök, hogy érdeklődnek, csak jobb az elején tisztázni a dolgokat. Az olvasóval is.

Mármint persze a szülésről van szó. No, mielőtt tovább mesélem, kössünk gyorsan egy kompromisszumot! Én megígérem, hogy semmi véres részletet nem írok le, semmi olyat, amit akár reggelizés közben ne lehetne a müzli vagy a sajtos szendvics mellett elolvasni. Cserébe csak annyit kérek, hogy olvasd tovább! Jó lesz.

Azt mondta a doki, hogy ha jövő keddig nem lesz meg, akkor elindítják a szülést kedden. Így vagy úgy, de látszik a vége.

Tegnap este úgy tűnt, hogy elkezdődött. Nem volt egyértelmű, az asszony azt mondta, várjunk. Én persze ragaszkodtam hozzá, hogy legalább a húgát hívja fel, neki már van két gyermeke, biztos tud tanácsod adni, hogy most mi van. Nem vette fel. Második hívásra sem. Aggasztó! A helyzet fokozódott, hívjuk fel a szülészetet, hátha! Első csengetésre felvették, és megnyugtatták a nejemet (na jó, nem is ő aggódott), hogy még bőven van időnk.

Én mindenesetre, mi tagadás, bepánikoltam. Rájöttem, hogy bár a nejem össze van csomagolva, ha menni kéne, de én is el akartam rakni pár cuccot. Csak a legfontosabbakat. Először is: kaja. Sok kaja. Ez állítólag nem árt, ha van a pasinál, mert sokáig is tarthat a szülés, és éhgyomorra jobban el szoktak ájulni az apukák... Ital is, persze. Ajjaj! Fényképező. Kettő. Sohase lehet tudni. Bazi nagy képeskönyv, amiben van három oldal a szülésről. Most mit csináljak, ennyit olvastam a témáról! Ez azért jobb, ha nálam van, ha esetleg a doki elbizonytalanodna valamiben. Jajj, még egy papucs is kéne! Hol lehet, te jó ég! Gyorsan-gyorsan!

Eközben az asszony ül a kanapén és röhög. Nem értem! Nem érti?! Megkér, hogy rakjak még be egy flakon kenőcsöt a narancssárga táskába.
-- Hát persze, máris! Gyorsan!
-- Mondom a narancssárgába! Nyugi! -- nevet. Pedig ez nem vicces!

Kész vagyok! Nem is lett sok, két közepes hátizsák, max. 10 kiló darabja. A nejemnek ehhez képest mindössze egy kisebb szatyornyi cucca van. Nem értem. Persze ő a lényeget nem a hátán, hanem a pocakjában viszi. És milyen bosszantóan nyugodtan!!