Ma este kidobtam a hűtőből a mákos bejgli utolsó fosszíliáit, ezzel véget értek az ünnepek. Rövid leltár erről a két hét pihenésről.
Kezdődött a karácsonyi mizériával. Tényleg nem erről kéne szólni az ünnepnek, de túléltük idén is. Volt viszont sok-sok rokon- és barátlátogatás. Sokaknak ez is csak nyűg, de én szerencsés vagyok, szinte mindet élveztem. Sok külföldön élő barátom látogat ilyenkor haza, jó volt őket újra látni, avagy, stílszerűen, jó volt egy kis író-olvasó találkozót tartani... Izé, most látom, ez nem stílszerű, inkább nagyképű. Mindenesetre tényleg jó volt újra látni a Svájcban, Finnországban, Németországban, Ausztriában, és persze a Magyarországon élő ismerősöket. Lehetne gyakrabban Karácsony!
Történt még egy vicces dolog: megszületett..., na nem, a baba még nem, de a neve már igen! Hetek óta nem tudtuk eldönteni, hogy hívják majd. Azaz, az asszonyon nem múlt, neki volt egy listája, az általa kiválasztott nevekkel, közülük is volt pár kedvence, de én nem tudtam, mi legyen. Valamikor a két ünnep között viszont szó szerint megálmodtam a dolgot. Pontosabban azt álmodtam, hogy megszületett a bébi, és láttam őt álmomban. Ez alapján viszont már ébredés után könnyen jött egy név, amire korábban nem is gondoltam. A nejem listáján rajta is volt, szóval ez akkor kipipálva. (Anonim blogként ide nem írom le, de aki ismer, annak szívesen elmondom.)
A másik jó dolog, Karácsony után egy szuper kirándulás volt a Börzsönybe. Hó, szikrázó napsütés, jó levegő, remek társaság, „popsi” szánkón csúszás, mi kell még?
Börzsöny, 2008. december (katt a képre!)
Mára pedig egy újabb szuper program alakult: végre befagyott a Velencei tó jege annyira, hogy lehetett rajta jégvitorlázni. Túl nagy szél ugyan nem volt, de annyira tükörsimára fagyott a jég, hogy nem is nagyon kellett. A GPS szerint a legnagyobb sebességem 45,2 km/h volt, ez a szél sebességének 4-5-szöröse lehetett. Ha jobb irányból fúj, és jobb a vitorlás -- 41 éves (!) vitorla volt rajta, és nagyon életlen volt a korcsolyája -- lehetett volna több is, de így sem panaszkodhatom. Három óráig bírtam a fél-alá rohangászást, addigra „fagyott arcomra a mosoly”. Csak azt tudnám, miért a combomban van izomlázam?
Jégvitorlás, jégszörf, korcsolya és a háttérben egy kite (sárkányernyő)
Erre jártam :)